< Zsoltárok 122 >

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
David kah Tangtlaeng Laa Kai taengah, “BOEIPA im la cet uh sih,” a ti uh vaengah ka kohoe.
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Jerusalem nang kah vongka ah kaimih kho loh pai uh tih om uh.
3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
Jerusalem te khopuei la tun cingcui sak ham ni a thoong.
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
BOEIPA kah koca koca tah olphong bangla BOEIPA ming te uem ham Israel taengla pahoi cet uh.
5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
David im kah laitloeknah ngolkhoel ham ngolkhoel te pahoi a hol uh.
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Jerusalem kah sadingnah hamla bih uh. Nang aka lungnah rhoek tah dingsuek saeh.
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Na rhalmahvong khuiah rhoepnah, na impuei khuiah ommongnah om saeh.
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
Ka manuca neh ka hui rhoek ham khaw, “Na khuiah rhoepnah om laeh saeh,” ka ti eh.
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
Mamih Pathen BOEIPA im ham ni nang kah hnothen khaw ka toem eh.

< Zsoltárok 122 >