Zsoltárok 121

1 Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

«Yuⱪiriƣa qiⱪix nahxisi» Kɵzlirimni taƣlar tǝrǝpkǝ kɵtürüp ⱪaraymǝn; Mening yardimim ⱪǝyǝrdin kelur?

2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

Mening yardimim Pǝrwǝrdigardindur; Asman-zeminni Yaratⱪuqidindur.

3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

U putungni ⱨeq teyildurmaydu; Seni saⱪliƣuqi ⱨeq mügdimǝydu!

4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

Mana, ⱪara, Israilni saⱪliƣuqi ⱨǝm mügdimǝydu, ⱨǝm uhlimaydu!

5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

Pǝrwǝrdigar sening saⱪliƣuqingdur; Pǝrwǝrdigar ong yeningdiki sayiwǝndur.

6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

Ⱪuyax kündüzdǝ, ay keqidǝ sanga zǝrǝr yǝtküzmǝydu;

7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

Pǝrwǝrdigar barliⱪ yamanliⱪtin seni saⱪlaydu; U jeningni saⱪlaydu;

8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!

Pǝrwǝrdigar qiⱪixingni, kirixingni, Buningdin keyin ǝbǝdil’ǝbǝdgiqǝ saⱪlaydu.