< Zsoltárok 121 >
1 Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
Ein song til høgtidsferderne. Eg lyfter augo mine upp til fjelli, kvar kjem mi hjelp ifrå?
2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
Mi hjelp kjem ifrå Herren, han som hev skapa himmelen og jordi.
3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.
Han skal ikkje lata foten din vera ustød, han blundar ikkje din vaktar.
4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!
Sjå, han blundar ikkje og søv ikkje, Israels vaktar.
5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.
Herren er din vaktar, Herren er din skugge ved di høgre hand.
6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
Um dagen skal ikkje soli stikka deg, og ikkje månen um natti.
7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
Herren skal vara deg frå alt vondt, han skal vara di sjæl.
8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!
Herren skal vara din utgang og din inngang frå no og til æveleg tid.