Zsoltárok 121

1 Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

Andrandrako mb’amo vohitseo o masokoo, aia ty hiboaha’ ty fañimbañ’ ahiko?

2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

Hirik’am’ Iehovà o fañolorañ’ ahikoo, I namboatse i likerañey naho ty tane toiy.

3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

Tsy henga’e hasitse o fandia’oo, tsy hirotse i Mpañaro azoy;

4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

Eka, tsy hidròdreke, tsy hirotse ty Mpitamiri’ Israele.

5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

Iehovà ro Mpañambeñ’ azo, Iehovà ro fialofa’ ty fitàn-kavana’o;

6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

Tsy hipisañe ama’o i tariñandrokey, ndra i volañey te haleñe.

7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

Hañaro azo amy ze fonga haratiañe t’Iehovà; vaho ho tamirie’e ty fiai’o.

8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!

Harova’ Iehovà ty fiengà’o naho ty fiziliha’o henane zao vaho nainai’e donia.