Zsoltárok 121

1 Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

Cantique pour les pèlerinages. Je lève mes yeux vers les montagnes: D'où me viendra le secours? —

2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

— Mon secours vient de l'Éternel, Qui a fait les cieux et la terre.

3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

Il ne permettra pas que ton pied chancelle; Celui qui te garde ne sommeillera point.

4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

Oui, celui qui garde Israël, Ne sommeillera pas; il ne s'endormira point.

5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

l'Éternel est celui qui te garde. l'Éternel est ton ombre; il se tient à ta droite.

6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

Le soleil ne te frappera point pendant le jour, Ni la lune pendant la nuit,

7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

L'Éternel te gardera de tout mal; Il gardera ton âme.

8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!

L'Éternel veillera sur ton départ comme sur ton arrivée. Dès maintenant et à toujours.