< Zsoltárok 120 >

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Una canción de ascensos. En mi angustia, clamé a Yahvé. Me respondió.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Libera mi alma, Yahvé, de los labios mentirosos, de una lengua engañosa.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Lo que se te dará, y lo que se te hará más, ¿engañosa lengua?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Flechas afiladas de los poderosos, con carbones de enebro.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Ay de mí, que vivo en Meshech, ¡que habito entre las tiendas de Kedar!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Mi alma ha tenido su morada demasiado tiempo con el que odia la paz.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Estoy a favor de la paz, pero cuando hablo, son para la guerra.

< Zsoltárok 120 >