Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Un cántico para los peregrinos que van a Jerusalén. Clamé al Señor en medio de todas mis tribulaciones, y Él me contestó.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

¡Señor, por favor sálvame de los mentirosos y de los engañadores!

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

¿Qué hará el Señor con ustedes, mentirosos? ¿Cómo los castigará?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Con la espada afilada de un guerrero y carbones encendidos de un enebro.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

¡Ay de mí! Que soy extranjero en Meséc, que he acampado entre las tiendas de Cedar.

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

He vivido por mucho tiempo entre los pueblos que odian la paz.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Quiero paz, pero cuando hablo de paz, ellos quieren guerra.