Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Cántico gradual. A Yahvé clamé en medio de mi tribulación y Él me escuchó.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Yahvé, libra mi alma del labio engañoso, de la lengua astuta.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

¿Qué te dará o qué te añadirá (Yahvé), oh lengua astuta?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Saetas de un potente aguzadas en ascuas de retama.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

¡Ay de mí, advenedizo en Mósoc, alojado en las tiendas de Cedar!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Demasiado tiempo ha habitado mi alma entre los que odian la paz.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Yo soy hombre de paz; apenas hablo, y ellos mueven la guerra.