Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Anigoo cidhiidhi ku jira ayaan Rabbiga u qayshaday, Oo isna wuu ii jawaabay.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Rabbiyow, naftayda ka samatabbixi bushimo been sheega, Iyo carrab khiyaano badan.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Carrabka khiyaanada badanow, bal maxaa lagu siin doonaa? Oo maxaa kaloo laguu samayn doonaa?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Adoo ah sida ku xoog badan oo fallaadhihiisa afaysan, Kuwaas oo wata dhuxulo geed rotem la yidhaahdo.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Anaa hoogay, waayo, Mesheg baan qariib ku noqday, Oo waxaan dhex degay teendhooyinkii Qedaar!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Naftaydu waxay wakhti dheer la degganayd Mid nabadda neceb.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Waxaan ahay mid nabad jecel, Laakiinse kolkii aan hadlo, iyagu waa kuwa dagaal jecel.