< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Песнь восхождения. К Господу воззвал я в скорби моей, и Он услышал меня.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Господи! избавь душу мою от уст лживых, от языка лукавого.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Что даст тебе и что прибавит тебе язык лукавый?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Изощренные стрелы сильного, с горящими углями дроковыми.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Горе мне, что я пребываю у Мосоха, живу у шатров Кидарских.
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Долго жила душа моя с ненавидящими мир.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Я мирен: но только заговорю, они - к войне.