Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Pieśń stopni. Wołałem do PANA w swoim utrapieniu i wysłuchał mnie.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Ocal, PANIE, moją duszę od warg kłamliwych [i] od zdradliwego języka.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Cóż będzie ci dane albo co się stanie z tobą, zdradliwy języku?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Ostre strzały mocarza i węgle z jałowca.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Biada mi, że przebywam w Meszek i mieszkam w namiotach Kedaru.

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Moja dusza długo mieszka z tymi, którzy nienawidzą pokoju.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Ja [jestem za] pokojem, ale gdy [o tym] mówię, oni są za wojną.