< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Fihirana fiakarana.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Jehovah ô, vonjeo ny fanahiko amin’ ny molotra mandainga, Eny, amin’ ny lela mamitaka
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Inona no homeny anao, ary inona koa no hataony aminao, Ry lela mamitaka?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Zana-tsipìkan’ ny mahery sady voaranitra, Mbamin’ ny vain’ afon’ anjavidy.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Lozako, fa mivahiny eto amin’ ny Maseka aho Ary mitoetra ato an-dain’ ny Kedarita!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Ela loatra izay no nitoeran’ ny fanahiko teo amin’ Izay tsy tia fihavanana.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Raha izaho, dia fihavanana; Kanjo nony miteny aho, dia mila ady kosa ireny.