< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
canticum graduum ad Dominum cum tribularer clamavi et exaudivit me
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Domine libera animam meam a labiis iniquis a lingua dolosa
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
quid detur tibi et quid adponatur tibi ad linguam dolosam
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
sagittae potentis acutae cum carbonibus desolatoriis
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
heu mihi quia incolatus meus prolongatus est habitavi cum habitationibus Cedar
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
multum incola fuit anima mea
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
cum his qui oderant pacem eram pacificus cum loquebar illis inpugnabant me gratis