< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Nyanyian ziarah. Dalam kesesakanku aku berseru kepada TUHAN dan Ia menjawab aku:
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
"Ya TUHAN, lepaskanlah aku dari pada bibir dusta, dari pada lidah penipu."
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Apakah yang diberikan kepadamu dan apakah yang ditambahkan kepadamu, hai lidah penipu?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Panah-panah yang tajam dari pahlawan dan bara kayu arar.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Celakalah aku, karena harus tinggal sebagai orang asing di Mesekh, karena harus diam di antara kemah-kemah Kedar!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Cukup lama aku tinggal bersama-sama dengan orang-orang yang membenci perdamaian.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Aku ini suka perdamaian, tetapi apabila aku berbicara, maka mereka menghendaki perang.