Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Ég ákalla Guð í neyð minni og hann hjálpar mér.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Drottinn, frelsaðu mig frá svikum og prettum.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Þú lygatunga, hver verða örlög þín?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Oddhvassar örvar munu stinga þig og glóandi kol brenna þig!

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Hvílík mæða að búa með óguðlegum!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Ég er þreyttur á þeim sem hata friðinn.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Ég þrái frið, en þeir elska stríð og láta ráð mín sem vind um eyrun þjóta.