< Zsoltárok 120 >

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
שִׁיר הַֽמַּעֲלוֹת אֶל־יְהֹוָה בַּצָּרָתָה לִּי קָרָאתִי וַֽיַּעֲנֵֽנִי׃
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
יְֽהֹוָה הַצִּילָה נַפְשִׁי מִשְּׂפַת־שֶׁקֶר מִלָּשׁוֹן רְמִיָּֽה׃
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
מַה־יִּתֵּן לְךָ וּמַה־יֹּסִיף לָךְ לָשׁוֹן רְמִיָּֽה׃
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
חִצֵּי גִבּוֹר שְׁנוּנִים עִם גַּחֲלֵי רְתָמִֽים׃
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
אֽוֹיָה־לִי כִּי־גַרְתִּי מֶשֶׁךְ שָׁכַנְתִּי עִֽם־אׇהֳלֵי קֵדָֽר׃
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
רַבַּת שָֽׁכְנָה־לָּהּ נַפְשִׁי עִם שׂוֹנֵא שָׁלֽוֹם׃
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
אֲֽנִי־שָׁלוֹם וְכִי אֲדַבֵּר הֵמָּה לַמִּלְחָמָֽה׃

< Zsoltárok 120 >