Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Thaburi ya Agendi Ndakaĩire Jehova ndĩ mĩnyamaro-inĩ, nake akĩnjĩtĩka.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Wee Jehova, honokia harĩ mĩromo ĩrĩa yaragia maheeni, na harĩ nĩmĩ iria iheenanagia.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Agaagwĩka atĩa, na nĩ atĩa ũngĩ makĩria ya ũguo, wee rũrĩmĩ rũrũ rũheenanagia?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Agaakũherithia na mĩguĩ mĩnoore ya njamba ya ita, na makara marĩrĩmbũkĩte mwaki ma mũtĩ wa mũkoigo.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Kaĩ ndĩ na haaro-ĩ, nĩgũtũũra gũkũ Mesheki, na ngaikara hema-inĩ cia Kedari-ĩ!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Nĩndũũrĩte hĩndĩ ndaaya gatagatĩ-inĩ ka arĩa mathũire thayũ.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Niĩ ndĩ mũndũ wa thayũ; no rĩrĩa ndaaria-rĩ, o mendaga o mbaara.