< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
A song of ascents. In my distress I called out to Yahweh, and he answered me.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Rescue my life, Yahweh, from those who lie with their lips and deceive with their tongues.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
How will he punish you, and what more will he do to you, you who have a lying tongue?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
He will punish you with the arrows of a warrior sharpened over burning coals of the broom tree.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Woe is me because I temporarily live in Meshech; I lived previously among the tents of Kedar.
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
For too long I have lived with those who hate peace.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
I am for peace, but when I speak, they are for war.