Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

A SONG OF THE ASCENTS. I have called to YHWH in my distress, And He answers me.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

O YHWH, deliver my soul from a lying lip, From a deceitful tongue!

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

What does He give to you? And what does He add to you? O deceitful tongue!

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Sharp arrows of a mighty one, with coals of broom trees.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Woe to me, for I have inhabited Mesech, I have dwelt with tents of Kedar.

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

My soul has dwelt too much with him who is hating peace.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

I—peace, and when I speak they [are] for war!