Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

A Song of Degrees. In mine affliction I cried to the Lord, and he listened to me.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Deliver my soul, O Lord, from unjust lips, and from a deceitful tongue.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

What should be given to you, and what should be added to you, for [your] crafty tongue?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Sharpened weapons of the mighty, with coals of the desert.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Woe is me, that my sojourning is prolonged; I have tabernacled amongst the tents of Kedar.

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

My soul has long been a sojourner;

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

I was peaceful amongst them that hated peace; when I spoke to them, they warred against me without a cause.