< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
A song of ascents. In my distress I cried to the LORD, and He answered me.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Deliver my soul, O LORD, from lying lips and a deceitful tongue.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
What will He do to you, and what will be added to you, O deceitful tongue?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Sharp arrows will come from the warrior, with burning coals of the broom tree!
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Woe to me that I dwell in Meshech, that I live among the tents of Kedar!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Too long have I dwelt among those who hate peace.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
I am in favor of peace; but when I speak, they want war.