< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Ka khuikha awh Bawipa ce khy nyng saw, anih ing nim hlat law hy.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Aw Bawipa, qaai ak kqawn huikhqi ingkaw qaai kqawn na ak nget laikhqi anglakawhkawng ni hul lah.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Aw qaai kqawn na ak nget hui lai nang, nang ak khan awh anih ing ikaw a sai kaw, cekcoengawh ikaw ak awm bai?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Kaw ak awmkhqi a la sumkhqi ing nang ce ni toel kawmsaw, imnawt thing mai alh ing ni toel kaw.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Kedar awhkaw hi im anglakawh awm nawh, Meshqek awh ak awm ve kai aham khaw map mah hy!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Roepnaak ak sawhnaak thlang anglakawh ka awm ve sang soeih hawh hy.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Kai taw qoepnaak ak ngaih thlang na awm nyng; cehlai awi kak kqawn awh, qaal thawh aham ngaih lat uhy.