< Zsoltárok 120 >

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Tangtlaeng Laa Kamah kah citcai khuiah BOEIPA te ka khue tih kai n'doo.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
BOEIPA aw ka hinglu he laithae hmuilai lamkah neh palyal ol lamloh huul lah.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Palyal ol te nang taengah bahamnim m'paek vetih bahamnim nang taengah hang koei eh?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Hlangrhalh kah thaltang khaw hlingcet alh bangla sum yipkip.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Meshek ah ka bakuep tih Kedar dap ah kho ka sak dongah kai ngawn tah ka tuisawih coeng!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Rhoepnah aka hmuhuet taengah ka hinglu loh kho puet a sak coeng.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Kai loh rhoepnah ka thui vaengah amih te caemtloek la thoouh.

< Zsoltárok 120 >