Zsoltárok 12

1 Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

Au maître-chantre. — Pour voix de basse. — Psaume de David. Sauve-nous, ô Éternel! Car les hommes pieux disparaissent; Il n'y a plus de fidèles parmi les fils des hommes.

2 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.

Ils s'adressent l'un à l'autre des paroles mensongères; Ils parlent avec des lèvres flatteuses, Avec un coeur double.

3 Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

Que l'Éternel détruise toutes les lèvres flatteuses, La langue qui parle avec orgueil,

4 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

Et tous ceux qui disent: «Notre langue nous assure la victoire; Nos lèvres sont notre force: Qui serait notre maître?»

5 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

A cause de l'oppression des malheureux Et du gémissement des pauvres, Maintenant, dit l'Éternel, je me lèverai; Je leur donnerai le salut après lequel ils soupirent!

6 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.

Les paroles de l'Éternel sont des paroles pures; C'est un argent affiné au creuset, dans l'argile, Et qui est épuré par sept fois.

7 Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.

Toi, ô Éternel, tu garderas les justes; Tu nous défendras contre cette génération, à perpétuité!

8 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.

Les méchants s'agitent de toutes parts, Quand la bassesse règne parmi les fils des hommes.