< Zsoltárok 12 >
1 Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
For the chief musician; set to the Sheminith. A psalm of David. Help, Yahweh, for the godly have disappeared; the faithful have vanished.
2 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
Everyone says empty words to his neighbor; everyone speaks with flattering lips and a double heart.
3 Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
Yahweh, cut off all flattering lips, every tongue declaring great things.
4 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
These are those who have said, “With our tongues will we prevail. When our lips speak, who can be master over us?”
5 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
“Because of violence against the poor, because of the groans of the needy, I will arise,” says Yahweh. “I will provide the safety for which they long.”
6 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
The words of Yahweh are pure words, like silver purified in a furnace on the earth, refined seven times.
7 Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
You are Yahweh! You keep them. You preserve the godly people from this wicked generation and forever.
8 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
The wicked walk on every side when evil is exalted among the children of mankind.