Zsoltárok 119
1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
Alle sind glücklich zu preisen, die da untadelig wandeln, / Die einhergehn nach Jahwes Gesetz.
2 Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
Alle sind glücklich zu preisen, die seine Zeugnisse halten, / Die ihn suchen von ganzem Herzen.
3 És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
Auch keine Frevel verüben, / Sondern in seinen Wegen gehn.
4 Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
Aufgestellt hast du deine Befehle, / Daß man sie treu erfüllen soll.
5 Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
Ach, stünde doch mein Wandel fest, / Indem ich deine Gesetze hielte!
6 Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
Alsdann werd ich nicht zuschanden, / Wenn ich auf all deine Gebote blicke.
7 Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
Aufrichtigen Herzens dank ich dir, / Wenn ich deine gerechten Befehle lerne.
8 A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
Auf deine Satzungen achte ich: / Verlaß mich nicht völlig!
9 Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
Bei einem Jüngling bleibt sein Wandel rein, / Wenn er ihn führt nach deinem Wort.
10 Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
Begehrt hab ich dein Wort von ganzem Herzen, / Laß mich nicht irren von deinen Geboten!
11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Bewahret hab ich dein Wort in meinem Herzen, / Damit ich nicht sündige wider dich.
12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
Besungen mit Lobpreis seiest du, Jahwe, / Lehre mich deine Satzungen!
13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
Bekundet hab ich mit meinen Lippen / Alle Ordnungen deines Mundes.
14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
Betracht ich den Wandel, den deine Zeugnisse fordern, / So freu ich mich stets wie über allerlei Reichtum.
15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
Bei deinen Befehlen soll mein Sinnen verweilen, / Und blicken will ich auf deine Pfade.
16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
Bei deinen Satzungen will ich mich ergötzen, / Will nicht vergessen deine Worte.
17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
Gewähre deinem Knechte Gutes, daß ich leben bleibe, / So will ich deine Worte halten.
18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
Gib mir offne Augen, / Damit ich erkenne die Wunder in deinem Gesetz.
19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
Gast nur bin ich auf Erden: / Verbirg vor mir nicht deine Gebote!
20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
Ganz verzehrt hat sich meine Seele vor Sehnsucht / Nach deinen Rechten zu jeder Zeit.
21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
Gescholten hast du Frevelhafte. / Fluch treff alle, die deine Gebote verlassen!
22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
Gespött und Schande, die ich erfahre, nimm weg! / Denn deine Zeugnisse halte ich.
23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
Gingen auch Fürsten wider mich an mit feindlicher Rede: / Dein Knecht sinnt doch über deine Satzungen nach.
24 A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
Gar meine Lust sind deine Zeugnisse, / Sie sind meine Berater.
25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
Dem Staub klebt meine Seele an; / Belebe mich wieder nach deinem Wort!
26 Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
Dir hab ich mein Los geschildert: da erhörtest du mich. / Lehre mich deine Satzungen!
27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
Den Weg, den deine Befehle gebieten, laß mich verstehn! / Denn über deine Wunder will ich sinnen.
28 Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
Durch Kummer zerfließt meine Seele: / Richte mich auf nach deinen Verheißungsworten!
29 A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
Den Weg der Lüge halte mir fern, / Begnade mich aber mit deiner Lehre!
30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
Den Weg der Treue hab ich erwählt, / Deine Rechte mir vorgesetzt.
31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
Deine Zeugnisse, Jahwe, halt ich fest; / Laß mich nicht zuschanden werden!
32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
Den Weg, den deine Gebote weisen, will ich laufen, / Denn du erfüllst mich mit Einsicht.
33 Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
Helle mir auf, o Jahwe, deiner Satzungen Weg, / Damit ich ihn immer beachte!
34 Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
Hilf mir zur rechten Erkenntnis, daß ich deine Lehre bewahre / Und sie von ganzem Herzen befolge!
35 Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
Hinführen wollest du mich auf deiner Gebote Pfad, / Denn ich habe Gefallen daran.
36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
Hinlenken wollest du mein Herz zu deinen Gesetzen / Und nicht zu ungerechtem Gewinn.
37 Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
Hinweg zieh meine Augen, daß sie nicht nach dem Eitlen schaun, / Auf deinen Wegen belebe mich!
38 Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
Halt deinem Knechte deine Verheißung, / Damit ich wachse in Ehrfurcht vor dir!
39 Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
Halt fern von mir die Schmach, vor der mir graut! / Denn deine Urteilssprüche sind gut.
40 Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
Hat mich nicht stets verlangt nach deinen Befehlen? / Durch deine Gerechtigkeit belebe mich!
41 És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
Und laß, o Jahwe, deine Huld mich reich erfahren. / Dein Heil nach deiner Verheißung!
42 Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
Und dann will ich auch Rede stehn dem, der mich lästert; / Denn ich vertraue auf dein Wort.
43 És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
Und entzieh doch meinem Munde das Wort der Wahrheit nicht, / Denn auf deine Rechte hoffe ich.
44 És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
Und deine Weisung will ich stets beachten, / Immer und ewiglich.
45 És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
Und so werd ich dann auch getrost und unbefangen wandeln, / Denn in deinen Geboten hab ich Rat gesucht.
46 És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
Und von deinen Zeugnissen will ich reden vor Königen / Furchtlos und ohne Scheu.
47 És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
Und ich erfreue mich an deinen Geboten, / Die ich liebgewonnen habe.
48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
Und ich will meine Hände erheben zu deinen Geboten, (die ich liebgewonnen habe, ) / Nachsinnen will ich über deine Satzungen.
49 Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
Sei eingedenk des Worts, das du zu deinem Knecht geredet, / Weil du (auf einen guten Ausgang) mich hast hoffen lassen.
50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
So fand ich Trost in meinem Elend, (als ich inneward) / Daß dein Verheißungswort mich neubelebte.
51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
Stolze haben mich gar sehr verspottet, / Dennoch bin ich von deinem Gesetz nicht abgewichen.
52 Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
Sooft ich daran denke, wie du von altersher gerichtet hast, / Werd ich, o Jahwe, auch getröstet.
53 Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
Starker Zorn hat mich erfaßt den Frevlern gegenüber, / Die dein Gesetz verlassen haben.
54 Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
Siegeslieder sind mir deine Satzungen / Im Hause meiner Fremdlingschaft.
55 Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
Sogar des Nachts hab ich gedacht, o Jahwe, deines Namens, / Und darum hab ich deine Weisung auch befolgt.
56 Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
Solches ist mir zuteil geworden: / Daß ich deine Befehle halte.
57 Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
Geschenkt — so habe ich gesagt — ist mir, o Jahwe, deine Gnade, / Daß ich deine Worte befolgen darf.
58 Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
Gesucht hab ich von ganzem Herzen deine Huld: / Sei mir denn gnädig nach deiner Verheißung!
59 Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
Gedacht hab ich an meine Wege / Und habe meine Füße dann gelenkt zu deinen Zeugnissen.
60 Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
Geeilt bin ich dabei und habe nicht gezaudert, / Deine Gebote zu halten.
61 Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
Gottlose haben mich mit Stricken umringt: / Aber dein Gesetz hab ich nicht vergessen.
62 Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
Gegen Mitternacht steh ich auf, um dir zu danken / Für deine gerechten Gerichtsurteile.
63 Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
Genosse bin ich allen, die dich fürchten / Und deine Befehle befolgen.
64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
Gefüllt mit deiner Güte, Jahwe, ist die Erde: / Lehre mich nun deine Satzungen!
65 Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
Tröstliches hast du deinem Knechte erwiesen, / Jahwe, nach deinen Worten.
66 Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
Treffliche Klugheit und Einsicht lehre mich! / Denn deinen Geboten vertrau ich.
67 Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
Trugwege bin ich gewandelt, eh ich ins Elend geriet; / Nun aber acht ich auf dein Gebot.
68 Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
Treusorgend bist du und voller Güte: / Lehre mich deine Satzungen!
69 A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
Trugvoll haben Frevler mir Lügen angedichtet: / Ich aber halte dennoch mit ganzem Herzen deine Befehle.
70 Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
Töricht und fühllos ist ihr Herz; / Doch mein Entzücken ist dein Gesetz.
71 Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
Traun, heilsam war mir des Leidens Schule, / Damit ich deine Satzungen lernte.
72 A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
Teurer ist mir deines Mundes Gesetz / Als reiche Schätze an Silber und Gold.
73 A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
Ja, deine Hände haben mich geschaffen und bereitet: / Gib mir nun auch Einsicht, daß ich deine Gebote lerne!
74 A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
Jeder, der dich fürchtet, wird freudig auf mich blicken; / Denn ich habe darauf geharrt, daß sich dein Verheißungswort erfülle.
75 Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
Ich weiß, o Jahwe: gerecht sind deine Gerichte, / Und weil du es treu mit mir meinst, hast du mich in Trübsal geführt.
76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
In deiner Gnade laß mich nun aber auch Trost erfahren, / Wie du es deinem Knechte verheißen!
77 Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
In dein Erbarmen hülle mich ein, damit ich lebe! / Denn dein Gesetz ist meine Lust.
78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
In Schande laß fallen die Frevelhaften, weil sie mich mit Lügen ins Elend gebracht! / Ich aber will über deine Befehle sinnen.
79 Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
Ja, mögen sich zu mir wenden, die dich fürchten / Und die deine Zeugnisse anerkennen!
80 Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
In deinen Satzungen soll mein Herz beständig leben, / Damit ich nicht zuschanden werde.
81 Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
Klagend hat meine Seele nach deiner Hilfe geschmachtet: / Auf dein Wort hab ich geharrt.
82 A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
Konnten nicht meine Augen vergehn, als ich nach deinem Wort ausschaute / Und (ängstlich) fragte: "Wann wirst du mich trösten?"
83 Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
Kann man auch von mir sagen: / "Der ist wie ein Schlauch im Rauch" — / Deine Satzungen hab ich doch nimmer vergessen.
84 Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
Kurz sind die Lebenstage deines Knechts. / Wann wirst du nun das Gericht vollstrecken an meinen Verfolgern?
85 Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
Kerkergruben haben mir Gottvergeßne gegraben, / Sie, die nicht handeln nach deinem Gesetz.
86 Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
Können doch all deine Gebote nichts als ein Ausfluß deiner Treue sein! / Sie aber haben mich mit Lügen verfolgt: hilf du mir!
87 Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
Kümmerlich hätten sie mich beinah in der Grube sterben lassen, / Aber trotzdem hab ich deine Befehle nicht verlassen.
88 A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
Könnt ich doch wieder aufleben durch deine Güte! / Dann will ich auch das Zeugnis deines Mundes halten.
89 Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
Lebt, o Jahwe, nicht in Ewigkeit / Dein Wort im Himmel fort?
90 Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
Lang bis ins fernste Geschlecht währt deine Treu; / Du hast die Erde gegründet, und sie bleibt.
91 A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
Laut deiner Ordnung stehn sie noch heute; / Denn alles ist dir untertan.
92 Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
Ließe mich dein Gesetz nicht immer wieder Freude empfinden: / Ich wäre vergangen in meinem Elend.
93 Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
Lebenslang werd ich deine Befehle nicht vergessen, / Denn durch sie hast du mich im Dasein erhalten.
94 Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
Liebend bin ich dein: drum rette mich! / Deine Befehle suche ich ja.
95 Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
Listig haben mir Frevler nachgestellt, um mich zu töten; / Dennoch werd ich auf deine Zeugnisse merken.
96 Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
Läßt sich auch sehn, daß alles Vollkommne begrenzt ist: / Dein Gebot reicht über die Maßen weit.
97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
Mit ganzer Seele lieb ich dein Gesetz; / Den ganzen Tag sinn ich darüber nach.
98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
Mich werden deine Gebote weiser machen, als meine Feinde sind; / Denn sie sind mein für immer.
99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
Meine Lehrer alle übertreffe ich an Einsicht, / Denn über deine Zeugnisse sinne ich.
100 Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
Mehr als Alte werd ich mir Verstand erwerben, / Wenn ich deinen Befehlen folge.
101 Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
Mit allen bösen Pfaden haben meine Füße nichts gemein, / Damit ich deine Gebote mit der Tat erfülle.
102 Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
Mitnichten bin ich von deinen Rechten gewichen; / Du hast mich ja belehrt.
103 Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!
Meinem Geschmack sind deine Worte lieber / Als Honig meinem Mund.
104 A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
Mit Einsicht erfüllen mich deine Befehle; / Drum haß ich jeden Lügenpfad.
105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
Nur dein Wort ist eine Leuchte meinem Fuß / Und ein Licht für meinen Weg.
106 Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
Nimmer werd ich brechen, was ich eidlich gelobt: / "Deine gerechten Vorschriften will ich befolgen."
107 Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
Niedergebeugt bin ich gar sehr; / Jahwe, belebe mich wieder nach deinem Wort!
108 Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
Nimm wohlgefällig an, o Jahwe, die willigen Opfer meines Mundes / Und lehre mich deine Gebote!
109 Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
Nicht einen Augenblick bin ich des Lebens sicher: / Dennoch hab ich dein Gesetz nicht vergessen.
110 Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
Nichtswürdige haben mir Schlingen gelegt; / Aber von deinen Befehlen bin ich nicht abgeirrt.
111 A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
Nie werd ich deine Zeugnisse fahren lassen, / Denn sie sind meines Herzens Wonne.
112 Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
Neigen lassen hab ich mein Herz, deine Satzungen zu erfüllen: / Das bringt ewigen Lohn.
113 Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
Solche, die sich absondern, hasse ich; / Doch dein Gesetz hab ich lieb.
114 Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
Sichrer Schutz und Schild bist du für mich; / Auf dein Wort hab ich geharrt.
115 Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
Sondert euch ab von mir, ihr Übeltäter, / Damit ich meines Gottes Gebote halte!
116 Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
Sei du meine Stütze nach deiner Verheißung, damit ich am Leben bleibe, / Und laß mich nicht zuschanden werden mit meiner Hoffnung!
117 Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
Sei du mein sichrer Halt, damit ich gerettet werde! / Dann will ich stets mit Vertraun auf deine Satzungen schaun.
118 Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
Sie, die von deinen Satzungen irren, hast du immer verworfen; / Denn nichts als Lüge ist ihr verführerisch Tun.
119 Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
So wie Schlacken hast du alle Frevler des Landes hinweggeräumt; / Drum lieb ich deine Zeugnisse.
120 Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
Sieh, ich schaudre in Angst vor dir; / Denn vor deinen Gerichten fürcht ich mich.
121 Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
Ausgeübt hab ich Recht und Gerechtigkeit: / So gib mich denn nicht meinen Drängern preis!
122 Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
Auf deines Knechtes Wohl sei du bedacht, / Daß Frevler mich nicht vergewaltigen!
123 Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
Ausgeschaut hab ich voll Sehnsucht, daß mir Hilfe komme / Und deine Verheißung sich erfülle.
124 Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
An deinem Knechte handle du nach deiner Huld / Und lehre mich deine Satzungen!
125 Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
Ach, sieh, ich bin dein Knecht: unterweise mich, / Daß ich deine Zeugnisse erkenne!
126 Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
An der Zeit ist's für Jahwe, zu handeln: / Sie haben ja dein Gesetz gebrochen.
127 Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
Aus diesem Grunde lieb ich deine Gebote / Mehr als Gold und gediegen Gold.
128 Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
Aus diesem Grunde hab ich auch stets all deine Befehle aufrechtgehalten / Und jeglichen Lügenpfad gehaßt.
129 Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
Fürwahr, deine Zeugnisse sind wunderbar; / Darum bewahrt sie auch meine Seele.
130 A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
Führst du in deine Gebote ein, so wird es licht: / Einfältige werden verständig.
131 Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
Frei hab ich meinen Mund geöffnet voll Verlangen; / Denn nach deinen Geboten sehnte ich mich.
132 Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
Führ mir deine Gnade zu: / Das dürfen ja auch erwarten, die deinen Namen lieben.
133 Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
Fest mach meine Schritte durch dein Wort / Und laß mich nichts Böses beherrschen!
134 Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
Frei laß mich sein von der Menschen Druck, / Damit ich deine Befehle erfülle!
135 A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
Für deinen Knecht laß du dein Antlitz leuchten / Und lehre mich deine Satzungen!
136 Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
Flossen nicht aus meinen Augen Wasserbäche / Über die, die dein Gesetz nicht halten?
137 Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
Zeigst du nicht, Jahwe, dich gerecht? / Drum ist auch all dein Walten richtig.
138 A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
Zugeteilt hast du deine Zeugnisse / In Treue und großer Wahrhaftigkeit.
139 Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
Zehrender Eifer hat mich vernichtet; / Denn meine Feinde haben deine Worte vergessen.
140 Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
Zerschmolzen gleichsam in Feuer, ganz echt und bewährt ist dein Wort, / Und dein Knecht hat es lieb.
141 Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
Zwar bin ich jung und verachtet; / Doch deine Befehle hab ich nicht vergessen.
142 A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
Zuverlässig gerecht bleibt deine Gerechtigkeit auf ewig, / Und dein Gesetz bleibt Wahrheit.
143 Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
Zwang und Drangsal haben mich getroffen; / Doch deine Gebote sind meine Lust.
144 A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
Zu aller Zeit sind deine Zeugnisse gerecht: / Laß mich sie verstehn, damit ich lebe!
145 Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
Kraftvoll hab ich dich angerufen: / "Erhöre mich, Jahwe, deine Satzungen will ich halten!"
146 Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
Komm mir zu Hilfe, wenn ich dich rufe: / So will ich auf deine Zeugnisse achten.
147 Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
Kaum graute der Morgen, da flehte ich schon: / "Ich habe geharrt, daß du dein Wort erfüllest."
148 Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
Konnte doch keine Nachtwache beginnen, ohne daß ich meine Augen schon offen hatte, / Um nachzusinnen über dein Wort.
149 Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
Klagend ruf ich: hör mich in deiner Huld! / Nach deiner Treue, o Jahwe, belebe mich wieder!
150 Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
Kommen mir nahe, die Schandtaten verüben wollen, / Menschen, die fern sind von deinem Gesetz:
151 Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
Kommst du mir auch nahe, o Jahwe — / All deine Gebote aber sind Wahrheit.
152 Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
Kann ich doch längst schon aus deinen Zeugnissen sehn, / Daß du sie für immer verordnet hast.
153 Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
Richte den Blick auf mein Elend und reiß mich heraus, / Denn dein Gesetz hab ich nimmer vergessen.
154 Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
Recht schaffe du mir und erlöse mich, / Nach deiner Verheißung belebe mich wieder!
155 Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
Rettung bleibt den Frevlern fern, / Denn deine Satzungen haben sie nicht gesucht.
156 Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
Reich, o Jahwe, ist dein Erbarmen; / Nach deinem Urteil belebe mich wieder!
157 Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
Reichlich bin ich verfolgt und bedrängt, / Aber doch nicht gewichen von deinen Geboten.
158 Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
Recht von Ekel ward ich erfaßt, wenn ich Treulose sah, / Weil sie dein Wort nicht hielten.
159 Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
Rechne mir zu, daß ich deine Befehle liebe; / Jahwe, belebe mich wieder nach deiner Huld!
160 A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
Richtig ist's: deines Wortes Inhalt ist Wahrheit, / Und ewig währt all dein gerechtes Walten.
161 A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
Sonder Ursach haben mich Fürsten verfolgt, / Doch nur vor deinem Worte hat mein Herz gezittert.
162 Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
So froh bin ich ob deiner Verheißung / Wie einer, der viel Beute findet.
163 A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
Schändliche Lüge hab ich stets gehaßt und verabscheut, / Dein Gesetz aber hab ich lieb.
164 Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
Siebenmal täglich hab ich dich stets gepriesen / Ob deiner gerechten Gerichtsurteile.
165 A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
Schönen Frieden genießen alle, die deine Lehre lieben, / Und sie straucheln nimmer.
166 Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
Sehnend hab ich, Jahwe, deiner Hilfe geharrt, / Und deine Gebote erfülle ich stets.
167 Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
Scheu befolg ich deine Befehle, / Und ich liebe sie sehr.
168 Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
Scheu halt ich stets deine Ordnungen und Befehle, / Weil du ja all meine Wege kennst.
169 Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
Tu auf meinem Ruf den Weg zu dir, o Jahwe, / In deinem Wort mach mich verständig!
170 Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
Tu auf meinem innigen Flehn den Weg zu dir, / Nach deiner Verheißung rette mich!
171 Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
Triefen sollen meine Lippen von Lobgesang, / Wenn du mich deine Satzungen lehrst.
172 Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
Tönen soll von meiner Zunge das Loblied auf deine Verheißung; / Denn deine Gebote sind alle gerecht.
173 Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
Tritt du mir als Helfer zur Seite! / Denn deine Befehle hab ich zu Führern erkoren.
174 Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
Tiefes Sehnen nach deinem Heil erfüllt mich, o Jahwe, / Und dein Gesetz ist meine Lust.
175 Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
Teile mir Leben zu, damit ich dich lobe! / Und deine Rechte mögen mir helfen.
176 Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!
Tret ich auf einen Irrweg wie ein verloren Schaf, / Dann suche du deinen Knecht; denn deine Gebote vergesse ich nicht.
