Zsoltárok 116
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Es mīlu(to Kungu), ka Tas Kungs klausa manu balsi un manu pielūgšanu.
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Jo Viņš griež Savu ausi pie manis, tādēļ es Viņu piesaukšu visu mūžu.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Nāves saites mani bija apņēmušas, un elles bēdas man bija uzgājušas, bēdas un bailes man nāca virsū. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Bet es piesaucu Tā Kunga vārdu: ak Kungs, izglāb manu dvēseli!
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Tas Kungs ir žēlīgs un taisns, un mūsu Dievs ir sirds žēlīgs.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Tas Kungs pasargā vientiesīgos; kad es biju bēdās, tad Viņš man palīdzēja.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Esi atkal mierā, mana dvēsele, jo Tas Kungs tev dara labu.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Jo tu manu dvēseli esi izglābis no nāves, manas acis no asarām, manu kāju no slīdēšanas.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Es staigāšu Tā Kunga priekšā dzīvo zemē.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Es ticu, tāpēc es runāju. Es biju ļoti apbēdināts;
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Es sacīju savās bailēs: visi cilvēki ir melkuļi.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Kā es Tam Kungam maksāšu visas labdarīšanas, ko Viņš pie manis darījis?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Es pacelšu to pestīšanas biķeri un piesaukšu Tā Kunga vārdu.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Es maksāšu Tam Kungam savus solījumus visu Viņa ļaužu priekšā.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Viņa svēto nāve ir dārga Tā Kunga acīs.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ak Kungs, es esmu tiešām Tavs kalps, es esmu Tavs kalps, Tavas kalpones dēls, Tu manas saites esi atraisījis.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Tev es upurēšu pateicības upurus un piesaukšu Tā Kunga vārdu.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Es maksāšu Tam Kungam savus solījumus visu Viņa ļaužu priekšā,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
Tā Kunga nama pagalmos, tavā vidū, Jeruzāleme. Alleluja!
