< Zsoltárok 116 >

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Ég elska Drottin, því að hann heyrir bænir mínar – og svarar þeim.
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Meðan ég dreg andann mun ég biðja til hans, því að hann lítur niður og hlustar á mig.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Ég horfðist í augu við dauðann – var hræddur og hnípinn. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Þá hvíslaði ég: „Drottinn, frelsaðu mig!“
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Náðugur er Drottinn og góður er hann!
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Drottinn hlífir vondaufum og styrkir hjálparvana.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Nú get ég slakað á og verið rór, því að Drottinn hefur gert mikla hluti fyrir mig.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Hann hefur bjargað mér frá dauða, augum mínum frá gráti og fótum mínum frá hrösun.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Ég fæ að lifa! Já, lifa með honum hér á jörðu!
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Þegar ég átti erfitt hugsaði ég:
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Þeir segja ósatt, að allt muni snúast mér í hag.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
En nú, hvernig get ég nú endurgoldið Drottni góðverk hans við mig?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Ég vil lyfta bikarnum og vínberjalegi að fórn, þakka honum lífið.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Fórnina sem ég lofaði Drottni, færi ég nú í allra augsýn.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Hann elskar vini sína og lætur þá ekki deyja án gildrar ástæðu.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Drottinn, þú hefur leyst fjötra mína, því vil ég þjóna þér af öllu hjarta.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Ég vil lofa þig og færa þér þakkarfórn.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Í forgörðum musteris Drottins í Jerúsalem vil ég –
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
og það í augsýn allra – færa honum allt sem ég hafði lofað. Dýrð sé Drottni!

< Zsoltárok 116 >