< Zsoltárok 116 >

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Ina ƙaunar Ubangiji, gama ya ji muryata; ya ji kukata ta neman jinƙai.
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Domin ya juye kunnensa gare ni, zan kira gare shi muddin ina da rai.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Igiyoyin mutuwa sun shaƙe ni, wahalar kabari sun zo a kaina; na cika da wahala da ɓacin rai. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Sai na kira ga sunan Ubangiji na ce, “Ya Ubangiji, ka cece ni!”
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Ubangiji mai alheri ne da kuma mai adalci; Allahnmu yana cike da tausayi.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Ubangiji yana tsare masu tawali’u; sa’ad da nake cikin tsananin bukata, ya cece ni.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Ka kwantar da hankali, ya raina, gama Ubangiji mai alheri ne a gare ka.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Gama kai, ya Ubangiji, ka ceci raina daga mutuwa, idanuna daga hawaye, ƙafafuna daga tuntuɓe,
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
don in iya tafiya a gaban Ubangiji a ƙasar masu rai.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Na gaskata, saboda haka na ce, “An azabtar da ni ƙwarai.”
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Kuma cikin rikicewana na ce, “Dukan mutane maƙaryata ne.”
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Yaya zan sāka wa Ubangiji saboda dukan alherinsa gare ni?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Zan daga kwaf na ceto in kuma kira ga sunan Ubangiji.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Zan cika alkawurana ga Ubangiji a gaban dukan mutanensa.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Abu mai daraja a gaban Ubangiji shi ne mutuwar tsarkakansa.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ya Ubangiji, da gaske ni bawanka ne; ni bawanka ne, ɗan baiwarka; ka’yantar da ni daga sarƙoƙi.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Zan yi hadayar godiya gare ka in kuma kira bisa sunan Ubangiji.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Zan cika alkawurana ga Ubangiji a gaban dukan mutanensa,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
a filayen gidan Ubangiji, a tsakiyarki, ya Urushalima. Yabi Ubangiji.

< Zsoltárok 116 >