Zsoltárok 116
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Weil auf mein Rufen hört der Herr, hab ich die Stunden meiner Andacht lieb;
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
er neigt sein Ohr zu mir, sooft ich rufe.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Umfangen mich des Todes Bande, und überkommt mich Höllenangst, und komme ich in Not und Jammer, (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
dann rufe ich des Herren Namen an; "Ach, rette, Herr, mein Leben!"
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Der Herr ist gnädig und ist mild; erbarmungsvoll ist unser Gott.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Einfältige beschützt der Herr; bin ich unwürdig schon, so hilft er dennoch mir.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Zu deiner Ruhestätte, meine Seele, wende dich! Der Herr tut dir ja Gutes unverdient.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Du wahrst mein Leben vor dem Tode, mein Auge vor den Tränen und meine Füße vor dem Straucheln.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
So kann ich wandeln vor dem Herrn im Lande der Lebendigen.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Ich kann's bestätigen, was ich jetzt sage: Ich war so tief gebeugt.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Ich sprach in meiner Angst: "Die Menschenkinder trügen all."
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Wie kann ich jetzt dem Herrn vergelten all das, was er an mir getan?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Des Heiles Kelch ergreife ich; des Herren Ruhm verkünde ich. -
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Was ich dem Herrn gelobt, das löse ich jetzt ein vor seinem ganzen Volke.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Bedeutungsvoll ist in des Herren Augen, wenn's um das Sterben seiner Frommen geht. -
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ach, Herr, ich bin Dein Knecht; ich bin Dein Knecht, von Deiner Magd geboren. Wenn Du jetzt meine Bande lösest,
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
dann bringe ich Dir Dankesopfer dar und künde so des Herren Ruhm. -
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Was ich dem Herrn gelobt, das löse ich jetzt ein vor seinem ganzen Volke,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
im Haus des Herrn in seinen Höfen, Jerusalem, in deiner Mitte. Alleluja!
