< Zsoltárok 116 >
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
J'aime l'Eternel, car il a exaucé ma voix, [et] mes supplications.
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Car il a incliné son oreille vers moi, c'est pourquoi je l'invoquerai durant mes jours.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol )
Les cordeaux de la mort m'avaient environné, et les détresses du sépulcre m'avaient rencontré; j'avais rencontré la détresse et l'ennui. (Sheol )
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Mais j'invoquai le Nom de l’Eternel, [en disant]: je te prie, ô Eternel! délivre mon âme.
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
L'Eternel est pitoyable et juste, et notre Dieu fait miséricorde.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
L'Eternel garde les simples; j'étais devenu misérable, et il m'a sauvé.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Mon âme, retourne en ton repos; car l'Eternel t'a fait du bien.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Parce que tu as mis à couvert mon âme de la mort, mes yeux de pleurs, [et] mes pieds de chute.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Je marcherai en la présence de l'Eternel dans la terre des vivants.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
J'ai cru, c'est pourquoi j'ai parlé; j'ai été fort affligé.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Je disais en ma précipitation: tout homme est menteur.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Que rendrai-je à l'Eternel? tous ses bienfaits sont sur moi.
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Je prendrai la coupe des délivrances, et j'invoquerai le Nom de l’Eternel.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Je rendrai maintenant mes vœux à l'Eternel, devant tout son peuple.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
[Toute sorte] de mort des bien-aimés de l'Eternel est précieuse devant ses yeux.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ouï, ô Eternel! car je suis ton serviteur, je suis ton serviteur, fils de ta servante, tu as délié mes liens.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Je te sacrifierai des sacrifices d'actions de grâces, et j'invoquerai le Nom de l’Eternel.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Je rendrai maintenant mes vœux à l'Eternel, devant tout son peuple;
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
Dans les parvis de la maison de l'Eternel, au milieu de toi, Jérusalem. Louez l'Eternel.