< Zsoltárok 116 >
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Minä rakastan Herraa, sillä hän kuulee minun ääneni ja rukoukseni;
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
sillä hän on kallistanut korvansa minun puoleeni, ja minä huudan häntä avuksi kaiken elinaikani.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol )
Kuoleman paulat piirittivät minut, tuonelan ahdistukset kohtasivat minua; minä jouduin hätään ja murheeseen. (Sheol )
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Mutta minä huusin avukseni Herran nimeä: "Oi Herra, pelasta minun sieluni!"
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Herra on armollinen ja vanhurskas, meidän Jumalamme on laupias.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Herra varjelee yksinkertaiset; minä olin viheliäinen, mutta hän auttoi minua.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Palaja, sieluni, takaisin lepoosi, sillä Herra on tehnyt sinulle hyvin.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Sillä sinä olet pelastanut minun sieluni kuolemasta, minun silmäni kyynelistä, jalkani kompastumasta.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Minä saan vaeltaa Herran kasvojen edessä elävien maassa.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Minä uskon, sentähden minä puhun, minä, joka olin kovin vaivattu.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Minä sanoin hädässäni: "Kaikki ihmiset ovat valhettelijoita".
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Kuinka minä maksan Herralle kaikki hänen hyvät tekonsa minua kohtaan?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Minä kohotan pelastuksen maljan ja huudan avukseni Herran nimeä.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Minä täytän lupaukseni Herralle kaiken hänen kansansa edessä.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Kallis on Herran silmissä hänen hurskaittensa kuolema.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Oi Herra, minä olen sinun palvelijasi, sinun palvelijasi minä olen, sinun palvelijattaresi poika! Sinä päästit minun siteeni.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Sinulle minä uhraan kiitosuhrin ja huudan avukseni Herran nimeä.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Minä täytän lupaukseni Herralle kaiken hänen kansansa edessä
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
Herran huoneen esikartanoissa, sinun keskelläsi, Jerusalem. Halleluja!