Zsoltárok 116
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Halleluja! Ik heb Jahweh lief, Want Hij hoort naar mijn smeken!
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Hij luisterde naar mij, toen ik riep
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
En de strikken des doods mij omknelden; Toen doodsangst mij kwelde, Nood en jammer mij troffen. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Ik riep de Naam van Jahweh aan: "Ach, Jahweh, spaar toch mijn leven!"
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
En Jahweh was genadig en trouw, Onze God vol ontferming:
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Jahweh waakt over de zwakken; Ik was uitgeput, maar Jahweh heeft mij gered!
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Wees dan gelaten, mijn ziel; Want Jahweh blijft voor u zorgen:
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Hij heeft mij gered van de dood, Mijn ogen van tranen, mijn voeten van stoten;
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Nog mag ik voor Jahweh’s aanschijn wandelen In de landen der levenden!
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Ik blijf dus vertrouwen, al roep ik ook uit: "Ik ben diep ongelukkig!"
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Al zou ik in mijn ellende ook zeggen: "Er is geen mens te vertrouwen!"
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Hoe zal ik Jahweh kunnen vergelden Al het goede, dat Hij mij deed?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
De kelk der redding hef ik omhoog, En roep de Naam van Jahweh aan;
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Ik zal mijn gelofte aan Jahweh volbrengen Ten overstaan van heel het volk:
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Want te duur was in de ogen van Jahweh De dood zijner vromen.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ach Jahweh, ik ben maar uw knecht, de zoon van uw dienstmaagd, Toch hebt Gij mijn boeien verbroken:
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Ik breng U dan een offer van dank, En roep de Naam van Jahweh aan,
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
In de voorhoven van Jahweh’s huis, Binnen uw muren, Jerusalem!
