< Zsoltárok 115 >

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Icke oss, Herre, icke oss, utan dino Namne, gif ärona, för dina nåde och sannings skull.
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Hvi skulle Hedningarna säga: Hvar är nu deras Gud?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Men vår Gud är i himmelen; han kan göra hvad han vill.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Men deras afgudar äro silfver och guld, med menniskors händer gjorde.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
De hafva mun, och tala intet; de hafva ögon, och se intet.
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
De hafva öron, och höra intet; de hafva näso, och lukta intet.
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
De hafva händer, och taga intet; fötter hafva de, och gå intet; och tala intet genom deras hals.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
De som sådana göra, äro likaså, alle de som hoppas uppå dem.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Men Israel hoppes uppå Herran; han är deras hjelp och sköld.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Aarons hus hoppes uppå Herran; han är deras hjelp och sköld.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
De der Herran frukta, hoppes ock uppå Herran; han är deras hjelp och sköld.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Herren tänker uppå oss, och välsignar oss; han välsignar Israels hus, han välsignar Aarons hus.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Han välsignar dem som frukta Herran, både små och stora.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Herren välsigne eder, ju mer och mer, eder och edor barn.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
I ären Herrans välsignade, den himmel och jord gjort hafver.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Himmelen allt omkring är Herrans; men jordena hafver han gifvit menniskors barnom.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
De döde kunna dig, Herre, intet lofva; ej heller de som nederfara i det stilla;
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Utan vi lofve Herran, ifrå nu och i evighet. Halleluja.

< Zsoltárok 115 >