< Zsoltárok 115 >
1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Ikke oss, Herre, ikke oss, men ditt navn gi du ære for din miskunnhets, for din trofasthets skyld!
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Hvorfor skal hedningene si: Hvor er nu deres Gud?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Vår Gud er jo i himmelen; han gjør alt det han vil.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Deres avguder er sølv og gull, et verk av menneskehender.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
De har munn, men taler ikke; de har øine, men ser ikke;
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
de har ører, men hører ikke; de har nese, men lukter ikke.
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Deres hender føler ikke, deres føtter går ikke; de gir ingen lyd med sin strupe.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Som de selv er, blir de som gjør dem, hver den som setter sin lit til dem.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Israel, sett din lit til Herren! Han er deres hjelp og deres skjold.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Arons hus, sett eders lit til Herren! Han er deres hjelp og deres skjold.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
I som frykter Herren, sett eders lit til Herren! Han er deres hjelp og deres skjold.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Herren kom oss i hu; han skal velsigne, han skal velsigne Israels hus, han skal velsigne Arons hus,
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
han skal velsigne dem som frykter Herren, de små med de store.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Herren la eder vokse i tall, eder og eders barn!
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Velsignet være I av Herren, himmelens og jordens skaper!
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Himmelen er Herrens himmel, men jorden har han gitt menneskenes barn.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
De døde lover ikke Herren, ingen av dem som farer ned i dødsrikets stillhet;
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
men vi skal love Herren fra nu av og inntil evig tid. Halleluja!