Zsoltárok 115
1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Aua ki a matou, e Ihowa, aua ki a matou, engari me hoatu te kororia ki tou ingoa: whakaaroa tou aroha, tou pono.
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Kia mea koia nga tauiwi: Kei hea ianei to ratou Atua?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Kei te rangi ia to matou Atua; kua meatia e ia nga mea katoa i pai ai ia.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
He hiriwa a ratou whakapakoko, he koura, he mahi na te ringa tangata.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
He mangai o ratou, a kahore e korero: he kanohi o ratou, a kahore e kite:
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
He taringa o ratou, a kahore e rongo: he ihu o ratou, a kahore e hongi:
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
He ringa o ratou, a kahore e whawha: he waewae o ratou, a kahore e haere: kahore hoki o ratou korokoro e korero.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Ka rite ki a ratou o ratou kaihanga; ae ra, te hunga katoa ano e whakawhirinaki ana ki a ratou.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
E Iharaira, whakawhirinaki ki a Ihowa: ko ia to ratou awhina, to ratou whakangungu rakau.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
E te whare o Arona, whakawhirinaki ki a Ihowa: ko ia to ratou awhina, to ratou whakangungu rakau.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
E te hunga e wehi ana i a Ihowa, whakawhirinaki ki a Ihowa: ko ia to ratou awhina, to ratou whakangungu rakau.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Kua mahara a Ihowa ki a tatou, mana tatou e manaaki: mana e manaaki te whare o Iharaira, mana e manaaki te whare o Arona.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Ka manaakitia e ia te hunga e wehi ana ki a Ihowa, te iti, te rahi.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Ka tapiritia ano e Ihowa ki a koutou, ki a koutou tahi ko a koutou tamariki.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
He manaakitanga koutou na Ihowa, na te kaihanga o te rangi, o te whenua.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Ko nga rangi, he rangi no Ihowa; ko te whenua ia, he mea homai nana ki nga tama a te tangata.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
E kore nga tupapaku e whakamoemiti ki a Ihowa: me te hunga katoa ano e heke ana ki te wahangutanga.
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Ko matou ia ka whakapai ki a Ihowa aianei a ake ake. Whakamoemititia a Ihowa.
