< Zsoltárok 115 >

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Ne mums, ak Kungs! ne mums, bet Savam vārdam dod godu, pēc Savas žēlastības un patiesības.
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Kāpēc pagāniem būs sacīt: kur nu ir viņu Dievs?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Bet mūsu Dievs ir debesīs; visu, ko Viņš grib, to Viņš dara.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Viņu dievekļi ir sudrabs un zelts, cilvēku roku darbs.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Tiem ir mute, bet tie nerunā, tiem ir acis, bet tie neredz;
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
Tiem ir ausis un tie nedzird, tiem ir deguns un tie neož;
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Rokas tiem ir, bet tie netausta; tiem ir kājas, bet tie nestaigā; tie nerunā ar savu rīkli.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Kas tos taisa, ir tādi pat kā viņi, tādi pat visi, kas uz tiem paļaujas.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Israēl, cerē uz To Kungu! Viņš tiem ir palīgs un priekšturamās bruņas.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Ārona nams, cerē uz To Kungu! Viņš tiem ir palīgs un priekšturamās bruņas.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Jūs visi, kas To Kungu bīstaties, cerējiet uz To Kungu! Viņš tiem ir palīgs un priekšturamās bruņas.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Tas Kungs mūs piemin un mūs svētī; Viņš svētīs Israēla namu, Viņš svētīs Ārona namu.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Viņš tos svētīs, kas To Kungu bīstas, ir mazus, ir lielus.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Tas Kungs lai jūs vairo, jūs un jūsu bērnus.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Jūs esat Tā Kunga svētītie; Viņš radījis debesis un zemi.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Debesu debesis Tam Kungam pieder, bet zemi Viņš devis cilvēku bērniem.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Nomirušie To Kungu neslavēs nedz tie, kas nogrimuši klusumā.
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Bet mēs gribam slavēt To Kungu, no šī laika mūžīgi. Alleluja!

< Zsoltárok 115 >