< Zsoltárok 115 >

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Non a noi, o Eterno, non a noi, ma al tuo nome da’ gloria, per la tua benignità e per la tua fedeltà!
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Perché direbbero le nazioni: Dov’è il loro Dio?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Ma il nostro Dio è nei cieli; egli fa tutto ciò che gli piace.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
I loro idoli sono argento ed oro, opera di mano d’uomo.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Hanno bocca e non parlano, hanno occhi e non vedono,
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
hanno orecchi e non odono, hanno naso e non odorano,
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
hanno mani e non toccano, hanno piedi e non camminano, la loro gola non rende alcun suono.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Come loro sian quelli che li fanno, tutti quelli che in essi confidano.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
O Israele, confida nell’Eterno! Egli è il loro aiuto e il loro scudo.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
O casa d’Aaronne, confida nell’Eterno! Egli è il loro aiuto e il loro scudo.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
O voi che temete l’Eterno, confidate nell’Eterno! Egli è il loro aiuto e il loro scudo.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
L’Eterno si è ricordato di noi; egli benedirà, sì, benedirà la casa d’Israele, benedirà la casa d’Aaronne,
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
benedirà quelli che temono l’Eterno, piccoli e grandi.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
L’Eterno vi moltiplichi le sue grazie, a voi ed ai vostri figliuoli.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Siate benedetti dall’Eterno, che ha fatto il cielo e la terra.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
I cieli sono i cieli dell’Eterno, ma la terra l’ha data ai figliuoli degli uomini.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Non sono i morti che lodano l’Eterno, né alcuno di quelli che scendono nel luogo del silenzio;
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
ma noi benediremo l’Eterno da ora in perpetuo. Alleluia.

< Zsoltárok 115 >