< Zsoltárok 115 >

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Non a noi, Signore, non a noi, ma al tuo nome dà gloria, per la tua fedeltà, per la tua grazia.
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Perché i popoli dovrebbero dire: «Dov'è il loro Dio?».
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Il nostro Dio è nei cieli, egli opera tutto ciò che vuole.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Gli idoli delle genti sono argento e oro, opera delle mani dell'uomo.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Hanno bocca e non parlano, hanno occhi e non vedono,
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
hanno orecchi e non odono, hanno narici e non odorano.
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Hanno mani e non palpano, hanno piedi e non camminano; dalla gola non emettono suoni.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Sia come loro chi li fabbrica e chiunque in essi confida.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Israele confida nel Signore: egli è loro aiuto e loro scudo.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Confida nel Signore la casa di Aronne: egli è loro aiuto e loro scudo.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Confida nel Signore, chiunque lo teme: egli è loro aiuto e loro scudo.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Il Signore si ricorda di noi, ci benedice: benedice la casa d'Israele, benedice la casa di Aronne.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Il Signore benedice quelli che lo temono, benedice i piccoli e i grandi.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Vi renda fecondi il Signore, voi e i vostri figli.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Siate benedetti dal Signore che ha fatto cielo e terra.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
I cieli sono i cieli del Signore, ma ha dato la terra ai figli dell'uomo.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Non i morti lodano il Signore, né quanti scendono nella tomba.
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Ma noi, i viventi, benediciamo il Signore ora e sempre.

< Zsoltárok 115 >