< Zsoltárok 115 >

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Ne nám, Hospodine, ne nám, ale jménu svému dej čest, pro milosrdenství své a pro pravdu svou.
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Proč mají říkati pohané: Kdež jest nyní Bůh jejich?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Ješto Bůh náš jest na nebi, čině všecko, což se mu líbí.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Modly pak jejich jsou stříbro a zlato, dílo rukou lidských.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Ústa mají, a nemluví, oči mají, a nevidí.
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
Uši mají, a neslyší, nos mají, a nečijí.
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Ruce mají, a nemakají, nohy mají, a nechodí, aniž volati mohou hrdlem svým.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Nechať jsou jim podobni, kteříž je dělají, a kdožkoli v nich doufají.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Izraeli, doufej v Hospodina, nebo spomocníkem a štítem takových on jest.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Dome Aronův, doufej v Hospodina, spomocníkem a štítem takových on jest.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Kteříž se bojíte Hospodina, doufejte v Hospodina, spomocníkem a štítem takových on jest.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Hospodin rozpomena se na nás, požehná; požehná domu Izraelovu, požehná i domu Aronovu.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Požehná bojícím se Hospodina, malým, i velikým.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Rozmnoží Hospodin vás, vás i syny vaše.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Požehnaní vy od Hospodina, kterýž učinil nebesa i zemi.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Nebesa jsou nebesa Hospodinova, zemi pak dal synům lidským.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Ne mrtví chváliti budou Hospodina, ani kdo ze všech těch, kteříž sstupují do místa mlčení,
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Ale my dobrořečiti budeme Hospodinu od tohoto času až na věky. Halelujah.

< Zsoltárok 115 >