< Zsoltárok 115 >
1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
Hina Gode! Ninia da Dia hadigidafa hou amoma fawane nodomu da defea. Dunu da nini hadigi gala sia: mu da defea hame. Bai Di fawane da mae fisili, asigidafa hou hamonana, amola nini fisima: ne hame dawa:
2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
Fifi asi gala dunu da abuliba: le, “Dilia Gode da habila: ?” amane sia: sala: ?
3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
Bai ninia Gode da Hebene ganodini esala. Amola E da Hi hanaiga fawane hamosa.
4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
Eno fifi asi gala ilia ‘gode’ da silifa amola gouliga hamoi liligi, osobo bagade dunu ilia loboga hamoi fawane.
5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
Ilia da lafi gala, be sia: baoumu hame dawa: Ilia da si gala, be ba: mu gogolesa.
6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
Ilia da ge gala be nabimu hamedei. Ilia da mi gala, be amoga gaha amola gabusiga: nabimu hamedei.
7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
Ilia da lobo gala, be digili ba: mu hamedei. Ilia da emo gala be masunu gogolesa. Ilia da ouiya: le diala.
8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
Dunu da amo loboga hamoi ogogosu ‘gode’ hahamoi amola ilima dafawaneyale dawa: sa, ilia da amo ogogosu liligi ilia hamoi, amo defele hamomu da defea.
9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Be dilia Isala: ili fi dunu! Hina Godema dafawaneyale dawa: ma! E da dili fidisa amola gaga: sa.
10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Dilia Gode Ea gobele salasu dunu! Hina Godema dafawaneyale dawa: ma! E da dili fidisa amola gaga: sa.
11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
Dilia Hina Godema nodone sia: ne gadolalebe dunu! Hina Godema dafawaneyale dawa: ma. E da dili fidisa amola gaga: sa.
12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
Hina Gode da nini dawa: lala, amola ninima hahawane hou imunu. E da Isala: ili fi dunu amola Gode Ea gobele salasu dunu huluane Ilima hahawane imunu.
13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
E da dunu huluane, bagade amola fonobahadi defele, ilia da Ema nodone dawa: sea, ilima hahawane hou imunu.
14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
Hina Gode da dili amola diligaga fi dunuma mano imunu da defea.
15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
Hina Gode da mu amola osobo bagade hahamoi. E da dilima hahawane hou imunu da defea.
16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
Hebene da Hina Gode Ea Hisu soge. Be E da osobo bagade amo nini osobo bagade dunuma i dagoi.
17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
Bogoi dunu ilia da ouiya: i soge amoga gudu daha. Bogoi dunu, ilia Hina Godema nodone sia: mu hamedei ba: sa.
18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Be nini esalebe dunu, ninia da Ema eso huluane mae fisili, nodonanumu. Hina Godema nodoma!