Zsoltárok 114

1 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

Alleluia. In exitu Israel de Aegypto, domus Iacob de populo barbaro:

2 Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.

Facta est Iudaea sanctificatio eius, Israel potestas eius.

3 A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

Mare vidit, et fugit: Iordanis conversus est retrorsum.

4 A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

Montes exultaverunt ut arietes: et colles sicut agni ovium.

5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

Quid est tibi mare quod fugisti: et tu Iordanis, quia conversus es retrorsum?

6 Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

Montes exultastis sicut arietes, et colles sicut agni ovium?

7 Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

A facie Domini mota est terra, a facie Dei Iacob.

8 A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.

Qui convertit petram in stagna aquarum, et rupem in fontes aquarum.