< Zsoltárok 112 >
1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Monkamfo Awurade. Nhyira nka onipa a osuro Awurade na onya nʼahyɛde mu anigye pii.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
Ne mma bɛyɛ atumfo wɔ asase no so; atreneefo awo ntoatoaso benya nhyira.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
Ahonya ne sika wɔ ne fi, na ne trenee tena hɔ daa.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
Sum mu mpo hann pue ma nnipa a wɔteɛ, ma ɔdomfo, mmɔborɔhunufo ne ɔnokwafo.
5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
Yiyedi bɛba wɔn a wɔn tirim yɛ mmerɛw na wɔde fɛm kwa, wɔn a wɔde atɛntrenee yɛ wɔn nneɛma no so.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
Ampa ara ɔrenhinhim da biara da; wɔbɛkae onipa trenee daa.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
Ɔte asɛmmɔne a, ɛmmɔ no hu; ne koma si pi wɔ Awurade mu ahotoso mu.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Ne koma wɔ bammɔ, na onsuro; awiei no ɔde nkonimdi behyia nʼatamfo.
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
Ɔtow nʼakyɛde pete aman so ma ahiafo nea wohia, nʼadɔe no tena hɔ daa; wɔbɛkae wɔn daa na wɔahyɛ wɔn anuonyam.
10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.
Omumɔyɛfo behu ama ayɛ no yaw, ɔbɛtwɛre ne se na wafɔn; omumɔyɛfo tirimpɔw bɛyɛ ɔkwa.