< Zsoltárok 112 >
1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Aleluya. BIENAVENTURADO el hombre que teme á Jehová, [y] en sus mandamientos se deleita en gran manera.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
Su simiente será poderosa en la tierra: la generación de los rectos será bendita.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
Hacienda y riquezas hay en su casa; y su justicia permanece para siempre.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
Resplandeció en las tinieblas luz á los rectos: [es] clemente, y misericordioso, y justo.
5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
El hombre de bien tiene misericordia y presta; gobierna sus cosas con juicio.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
Por lo cual no resbalará para siempre: en memoria eterna será el justo.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
De mala fama no tendrá temor: su corazón está apercibido, confiado en Jehová.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Asentado está su corazón, no temerá, hasta que vea en sus enemigos [su deseo].
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
Esparce, da á los pobres: su justicia permanece para siempre; su cuerno será ensalzado en gloria.
10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.
Verálo el impío, y se despechará; crujirá los dientes, y se repudrirá: perecerá el deseo de los impíos.