Zsoltárok 112

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Treño t’Ià. Haha t’indaty mañeveñe am’ Iehovà, mahafale aze o taro’eo.

2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

Hanjofak’ an-tane atoy o tarira’eo; Ho soa-tata ty taminga’ o vañoñeo.

3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Vara naho hanañañe ty añ’anjomba’e ao, vaho nainai’e ty havantaña’e.

4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.

Anjirihan-kazavàñe añ’ieñe ao ty vañoñe, matarike re, lifo-tretrè vaho vantañe.

5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

Tahie’e t’indaty matarike naho mampìndrañe, naho mandahatse o tolon-draha’eo an-kahiti’e;

6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

Le lia’e tsy hasiotse re; ho tiahy nainai’e o vañoñeo.

7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

Tsy hampitsonevotse aze ty talily raty; migahiñe ty arofo’e, Iehovà ro fatokisa’e.

8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

Mioreñe ty arofo’e, tsy ho hemban-dre ampara’ te sambae’e o rafelahi’eo.

9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

Fa nandiva’e mbeombeo, nanolora’e o rarakeo, nainai’e ty havantaña’e; haonjoñe an-kasiñe ty tsifa’e.

10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

Ho trea’ ty tsivokatse, le hitarik’aiñe, hivaza-kota vaho hitranake; ho mongotse ty fañiria’ o lo-tserekeo.