Zsoltárok 112

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Alleluja, reversionis Aggæi et Zachariæ. [Beatus vir qui timet Dominum: in mandatis ejus volet nimis.

2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

Potens in terra erit semen ejus; generatio rectorum benedicetur.

3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Gloria et divitiæ in domo ejus, et justitia ejus manet in sæculum sæculi.

4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.

Exortum est in tenebris lumen rectis: misericors, et miserator, et justus.

5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

Jucundus homo qui miseretur et commodat; disponet sermones suos in judicio:

6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

quia in æternum non commovebitur.

7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

In memoria æterna erit justus; ab auditione mala non timebit. Paratum cor ejus sperare in Domino,

8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

confirmatum est cor ejus; non commovebitur donec despiciat inimicos suos.

9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

Dispersit, dedit pauperibus; justitia ejus manet in sæculum sæculi: cornu ejus exaltabitur in gloria.

10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

Peccator videbit, et irascetur; dentibus suis fremet et tabescet: desiderium peccatorum peribit.]