< Zsoltárok 112 >
1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Beato l'uomo che teme il Signore e trova grande gioia nei suoi comandamenti. Alleluia.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
Potente sulla terra sarà la sua stirpe, la discendenza dei giusti sarà benedetta.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
Onore e ricchezza nella sua casa, la sua giustizia rimane per sempre.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
Spunta nelle tenebre come luce per i giusti, buono, misericordioso e giusto.
5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
Felice l'uomo pietoso che dà in prestito, amministra i suoi beni con giustizia.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
Egli non vacillerà in eterno: Il giusto sarà sempre ricordato.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
Non temerà annunzio di sventura, saldo è il suo cuore, confida nel Signore.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Sicuro è il suo cuore, non teme, finché trionferà dei suoi nemici.
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
Egli dona largamente ai poveri, la sua giustizia rimane per sempre, la sua potenza s'innalza nella gloria.
10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.
L'empio vede e si adira, digrigna i denti e si consuma. Ma il desiderio degli empi fallisce.