Zsoltárok 112

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Louez l’Éternel! Heureux l’homme qui craint l’Éternel, Qui trouve un grand plaisir à ses commandements.

2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

Sa postérité sera puissante sur la terre, La génération des hommes droits sera bénie.

3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Il a dans sa maison bien-être et richesse, Et sa justice subsiste à jamais.

4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.

La lumière se lève dans les ténèbres pour les hommes droits, Pour celui qui est miséricordieux, compatissant et juste.

5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

Heureux l’homme qui exerce la miséricorde et qui prête, Qui règle ses actions d’après la justice!

6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

Car il ne chancelle jamais; La mémoire du juste dure toujours.

7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

Il ne craint point les mauvaises nouvelles; Son cœur est ferme, confiant en l’Éternel.

8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

Son cœur est affermi; il n’a point de crainte, Jusqu’à ce qu’il mette son plaisir à regarder ses adversaires.

9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

Il fait des largesses, il donne aux indigents; Sa justice subsiste à jamais; Sa tête s’élève avec gloire,

10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

Le méchant le voit et s’irrite, Il grince les dents et se consume; Les désirs des méchants périssent.