Zsoltárok 112

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Hallelujah! Blessed is the man that feareth Jehovah, that delighteth greatly in his commandments.

2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

His seed shall be mighty in the land; the generation of the upright shall be blessed.

3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Wealth and riches [shall be] in his house; and his righteousness abideth for ever.

4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.

Unto the upright there ariseth light in the darkness; he is gracious, and merciful, and righteous.

5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

It is well with the man that is gracious and lendeth; he will sustain his cause in judgment.

6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

For he shall not be moved for ever: the righteous shall be in everlasting remembrance.

7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

He shall not be afraid of evil tidings; his heart is fixed confiding in Jehovah;

8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

His heart is maintained, he is not afraid, until he see [his desire] upon his oppressors.

9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

He scattereth abroad, he giveth to the needy; his righteousness abideth for ever: his horn shall be exalted with honour.

10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

The wicked [man] shall see [it] and be vexed; he shall gnash with his teeth, and melt away: the desire of the wicked shall perish.