Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

Psaume de David. Yahweh a dit à mon Seigneur: « Assieds-toi à ma droite, jusqu’à ce que je fasse de tes ennemis l’escabeau de tes pieds. »

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

Yahweh étendra de Sion le sceptre de ta puissance: Règne en maître au milieu de tes ennemis!

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Ton peuple accourt à toi au jour où tu rassembles ton armée, avec des ornements sacrés; du sein de l’aurore vient à toi la rosée de tes jeunes guerriers.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

Le Seigneur l’a juré, il ne s’en repentira point: « Tu es prêtre pour toujours à la manière de Melchisédech. »

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

Le Seigneur, est à droite, Il brisera les rois au jour de sa colère.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

Il exerce son jugement parmi les nations: tout est rempli de cadavres; il brise les têtes de la terre entière.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

Il boit au torrent sur le chemin, c’est pourquoi il relève la tête.